„A főtémáim mindig nagyon líraiak” - Alexandre Desplat

A Pesti Est exkluzív interjúja
Csendben, szerényen beoson a szobába egy fickó, akit eddig kilencszer jelöltek Oscarra, bemutatkozik, hogy ő a zeneszerző, és aztán végig olyan dallamosan, lágyan beszél, mintha énekelne. Na, ő Alexandre Desplat. Londonban beszélgettünk A víz érintése című film kapcsán.

56 éves.

 

Párizsban született.

 

A kilenc Oscar-jelöléséből A Grand Budapest Hotelért kapta meg a díjat.

Mi kell ahhoz, hogy valaki jó filmzeneszerző legyen? 
 
Szeretni kell hozzá a filmeket, ismerni kell a filmzene történetét és a zenét – a zenét úgy általánosságban, nem csak a klasszikus zenét –, valamint nyitottnak kell lenni arra, hogy mindennap valami újat tanuljunk. Ebben a szakmában fontos figyelni. Figyelünk a rendezőre, figyelünk a dialógusokra, figyelünk a producerre és figyelünk a színészek hangtónusára. Fontos az is, hogy olyan ember legyél, aki sokáig bírja kevés alvással. A türelem és a diplomáciai érzék is határozottan előnyt jelent. 
 
Önnek a filmkészítés melyik pontján a legjobb bekapcsolódni a munkába? 
 
Akkor, amikor a film már kész van. 
 
Szóval nem is kíváncsi a forgatókönyvre? 
 
Dehogynem. Viszont csak abból a szempontból érdekel, hogy lássam, olyan történettel van-e dolgom, amihez szeretnék csatlakozni. Nem szeretem ismételni magam, szóval, ha azt érzem, hogy hasonló filmet már csináltam, többnyire nemet szoktam mondani. De nem a forgatókönyvet olvasva kezdem megálmodni a zenét, csak a kész film láttán. 
 
Általában mikor szokták megkeresni? 
 
Ez változó. Valamikor évekkel korábban, de például a Kódjátszma vagy A király beszéde esetében a filmek már teljesen készen voltak, és csak nagyon rövid idő volt hátra a bemutatóig. Szeretem az ilyen jellegű munkákat, mert nincs idő hezitálásra. Gyorsan kell döntéseket hozni.  
 
Hogy került kapcsolatba A víz érintésével? 
 
Guillermo (Guillermo Del Toro, a film rendezője - a szerk.) először hat éve keresett meg a film ötletével, és már akkor mondtam neki, hogy benne vagyok. Aztán eltelt pár év, és újra jelentkezett, hogy már célegyenesben a film, de még akkor se hozott magával forgatókönyvet. A legtöbb rendezőnek, aki így keres meg, automatikusan nemet mondok, ugyanis szeretek akkor beszállni egy filmbe, ha már pontosan tudhatom, milyen lesz. Guillermo azonban Guillermo. Imádom, neki nem mondhattam nemet. Nem bántam meg, ugyanis ennyire muzikális és gyönyörű filmmel nem sűrűn dolgozhatok. 
 
Könnyű vagy nehéz munkának számított? 
 
Arra nagyon vigyáznom kellett, hogy ne toljam túl a zenét, és ne nyomjam agyon a filmben látható finom érzelmeket túl erőteljes zenével. A filmzenének itt az volt a célja, hogy észrevétlenül, vízszerűen sodorja a néző érzelmeit együtt a filmmel. Főképp zongorát, füttyszót és furulyát használtam ahhoz, hogy mindezt elérjem.  
 
Mostanában viszonylag kevés francia filmhez készít zenét. Miért? 
 
A legtöbb francia filmben szeretkeznek, beszélgetnek, cigarettáznak, majd ezután megint szeretkeznek, megint beszélgetnek és megint cigarettáznak. (nevet) Nem marad túl sok hely a zenének.  
 
A víz érintése előtt a Kódjátszma zenéjéért jelölték Oscarra. Az nagyon más jellegű munka volt? 
 
Abból a szempontból mindenképp, hogy ott alig volt időm. A zeneszerzéstől kezdve a teljes felvételig mindent össze kellett raknom két-három hét alatt. A főszereplő karakter komplex gondolkodásmódját próbáltam a filmzenével visszaadni. Olyan zenét próbáltam írni, ami felhúzható egyetlen, egyszerű melódiára. A főtémáim mindig nagyon líraiak. Nem romantikus, líraiak. Van bennük valami törékenység. Aztán ezt a fő dallamot elektronikus zenébe ágyaztam, és ilyen szempontból nagyon más volt, mint A víz érintése, ahol csak klasszikus hangszereket használtam. 
 
A Zsivány Egyes munkálatai esetén mi történt? Miért váltották le? 
 
A sok utóforgatás miatt annyira elhúzódott a film elkészülte, hogy mire megkaphattam volna, hogy foglalkozzam rajta, már egy másik filmen dolgoztam. Egyszerűen nem értem rá. Két hónapnyi utóforgatás volt a filmen, ami rengeteg. Ezt nem tudtam megvárni. 
 
De pont most mondta, hogy szeret nagyon gyorsan, alig pár hét alatt dolgozni… 
 
Igen, de egy Star Wars kaliberű, epikus kalandfilmhez sokkal több zenét kell szerezni, mint egy Kódjátszma-féle sokkal intimebb drámához. Egy kétórás, sűrű, nagyzenekarral felvett zenét nem lehet összerakni két hét alatt.  
 
A víz érintése esetében a rendező, Guillermo del Toro hozott zenéket – például musicaldalokat – is használ. Ilyenkor zeneszerzőként mennyire próbál ezekhez a zenékhez alkalmazkodni? 
 
Semennyire. Persze bizonyos szempontból azért hatással vannak rám, hiszen általuk is látom, milyen világot képzelt el a rendező. Maga A víz érintése is olyan, mint egy musical. Például nincs egyetlen felvétel sem, amikor a kamera ne mozogna valahogy. Ez nagyon musicalszerű, hiszen van egyfajta sodrása.  
 
A rendező személyisége hatással van a munkájára? 
 
A jó rendezők egyik ismérve, hogy a szívük-lelkük benne van a filmben. Guillermónak pedig hatalmas szíve van. Ráadásul a filmjei egyfajta univerzumot képeznek, megvan a sajátos világuk, és ez engem is inspirál. 
 
Emlékszik még az első olyan filmre, aminek felfigyelt a zenéjére? 
 
A dzsungel könyve volt az, a régi Disney-rajzfilm. Gyerekkoromban a szüleimmel egy darabig Amerikában éltem, és amikor hazajöttünk, akkor vettem észre, hogy a lemezeik között sok amerikai filmzene is volt. Klasszikus westernfilmek zenéi, meg ilyenek. Agyonhallgattam őket. Viszont az első filmzene, ami igazán nagy hatással volt rám egy 1960-as japán film, a Kopár sziget volt. A fuvola volt az első hangszer, amin megtanultam játszani, ami ebben a moziban meghatározó szereppel bírt. Imádtam, milyen ötletesen használja fel a film ezt a hangszert. Innentől datálható a komolyabb érdeklődésem a filmzenék iránt. Rájöttem, hogy egy filmzeneszerző lehetőségei gyakorlatilag végtelenek. 
 
Az utóbbi években divatossá vált, hogy a filmzeneszerzők egy nagyzenekar kíséretében turnézni viszik az életművüket. Öntől is várható valami hasonló? 
 
Pont tavaly kerestek meg ilyesmivel, és volt is egy-egy koncert a zenéimből Londonban és Párizsban. Viszont én magam nem vettem részt benne, mert épp George Clooney filmjén, a Suburbiconon dolgoztam. 2019-ben a tervek szerint lesz egy koncertem Párizsban a francia rádió nagyzenekarával. Sajnos nem nagyon van időm ennél többre, mert a komponálás teljesen kitölti a napjaimat. Viszont ha egyszer mégis sor kerülne rá, mindenből a legjobbat akarom majd nyújtani. A legjobb nagyzenekarral szeretnék turnéra menni, én magam vezényelném őket, és fontos, hogy a lehető legjobb helyeken léphessünk fel. Persze ez még arrébb van. Rengeteg időm van, még fiatal vagyok.  
 
A mai popzenében talál inspirációt? 
 
A fő inspirációmat a klasszikus zene, a jazz és a népzene jelenti. Sosem játszottam rockbandában, nem gitároztam, szóval az a zene nem annyira a világom, és rádióbarát popzenét sem hallgatok.  
 
Tulu
2018.02.19
|


Film premierek

Ocean’s 8 – Az évszázad átverése

amerikai akcióthriller, 110 perc, 2018

Merülés a szerelembe

amerikai-francia-német-spanyol romantikus filmdráma, 112 perc, 2017

Kszi, Simon

amerikai romantikus filmdráma, 110 perc, 2018

Gombos Jim és Lukács, a masiniszta

német családi film, 105 perc, 2018

Felelsz vagy mersz!

amerikai horror, 100 perc, 2018
Játék
Egy amerikai kisvárosban egy öngyilkos hajlamokkal megáldott tinédzsernek nemcsak a saját démonaival kell megküzdenie, hanem egy természetfölötti gyilkos ördögi tervét is meg kell akadályoznia.
Filmek a TV-ben
H
18
K
19
Sze
20
Cs
21
18:55
Álljon meg a nászmenet!
amerikai romantikus vígjáték, 1997
19:00
A feláldozhatók 2.
amerikai akciófilm, 2012
19:00
Én, a kém
amerikai akció, vígjáték, 2002
19:00
Sara
argentin-chilei filmdráma, 2016 (feliratos)
19:00
Varázslók a Waverly helyből - A film
amerikai vígjáték, 2009
Copyright © 2018 Minnetonka Lapkiadó Kft.