A nagyvásárcsarnok és további fiókcsarnokok megnyitása Budapesten – 1897

Február 15-én 122 éve nyitották meg a fővárosban a monumentális és nagyon modern Központi Vásárcsarnokot, valamint öt másikat is, emelve ezzel a város élelmiszerellátásának minőségét, fejlettségét és hangulatát is.
Előzmények Európában 
 
Bár e motivációjáról nem tudunk annyian, de I. Napóleon volt az, aki fontosnak és alapvetőnek ítélte, hogy a városokban biztonságos és jól funkcionáló élelmiszerellátás működjön. Elképzeléseit tettek is kísérték, ugyanis az ő nevéhez fűződik a vásárcsarnokok intézményrendszerének kialakítása. Aztán III. Napóleon idején elkészült a híres Les Halles Párizsban, Londonban pedig 1828-31 között a Covent Garden vásárcsarnok is kitárta kapuit. Berlinben 1853 után kezdtek nyitni a témában a városvezetők, ott 1867-ben nyílt meg az első, amelynek eleinte nem volt osztatlan sikere, de idővel ott is rákaptak a piac ilyen módon megújult formájának az ízére. A példát követte Bécs, Barcelona, Brüsszel, Varsó, Firenze, Ravenna, és persze Budapest is. 
 
Előzmények itthon 
 
Pesten és Budán számos piac működött, valamint tartottak már réges-régen is úgynevezett országos és heti vásárokat – ezeknek az ideje más-más időpontokban volt, különböző napokon. Az 1800-as évek végén már körülbelül ötszázezren éltek a fővárosban, ahol ekkor 44 piac létezett. Viszont ezeken a tereken még nem volt semmilyen infrastruktúra, azaz például víz sem, így túlzottan nagy tisztaság sem volt elvárható. Napokig állt a termény a placcon, a termékek minősége is kétesnek volt mondható, ráadásul a közbiztonság is hagyott kívánnivalót maga után. Külön tartottak marhavásárt, más alkalommal lovakat árultak, de volt borjúpiac is. Az ilyen piacnapokon „14 000 szekér és 300 uszály érkezett a városba”. Nem tudom, hogy ezt most úgy látjátok-e magatok előtt… 
 
Most már tenni kell valamit! 
 
Gondolhatták a városvezetők, hiszen forgalmas, központi helyeken tette tönkre a városképet és annak higiéniáját a kereskedelem fenti formája. Az 1860-as években vetődött fel először a vásárcsarnokok megépítésének ötlete. Pályázatot írtak ki csarnokhálózat építésére nemcsak hazai tervezők számára, hanem nemzetközi szinten is. Ez ellen némelyeknek volt kifogása, de mivel Pecz Samu építész, műegyetemi tanár – központi vásárcsarnokról (Fővám tér) – szóló terve volt a legegyszerűbb, legpraktikusabb, és még a költségeket is le tudta nyomni az elvárt szintre, így a zsűri nagy része az ő munkájára szavazott. Rengeteg tényezőre kellett figyelnie, hisz az alapszint lejtett, be kellett tudni szállítani a terményt több oldalról, attól függően, pontosan milyen típusú áruról beszélünk. Oda kellett figyelni a szellőzésre, a fényre, a hűtőházak helyére, az elosztásra, az arculatra, a homlokzatra és még sorolhatnám.  
 
Mesterek és anyagok 
 
Ezek a hatalmas vásárcsarnokok azért jöhettek létre, mert ekkora elődeink már megalkották az építésükhöz elengedhetetlen alapanyagokat. A vas és a vasbeton nélkül nem lehetett volna létrehozni ilyen hatalmas fesztávolságú, fedett belső tereket. Nem csupán piacok kerültek így impozáns tető alá, hanem vasútállomások, kiállítási területek, raktárak. A 10 344 nm-es budapesti központi csarnok megépítésében profi hazai iparosok és művészek vettek részt: az acélszerkezeteket a Schlick-féle vasöntöde gyártotta, a Drasche-féle Kőszénbánya és Téglagyár Rt. az idomtéglákat biztosította, a csodálatosan színes épületkerámia és a cserepesmunka Zsolnay Vilmos gyárának köszönhető. A csarnok ünnepélyes megnyitója különleges és nagy esemény volt Budapest életében. A polgármester, Márkus József mondta el a megnyitóbeszédet, majd az avatót a miniszterelnök, báró Bánffy Dezső tartotta. Ferencz József császár is tiszteletét tette a Fővám téren és a Rákóczi úti csarnokot is büszkén megtekintette.  
 
A dolgos hétköznapok 
 
A Fővám téri mellett még öt másik vásárcsarnok is megnyílt, a II., III., IV., V-ös és VI-os számú. Sorrendben a Rákóczi téri, az István (Klauzál) téri, a Hunyadi téri, a Hold utcai és a Batthyány téri, melyet később bevásárlóközponttá alakítottak. A tarsolyban voltak még tervek, melyekből nem mindegyik valósult meg ekkor, de az imént felsoroltak nagy lökést adtak Budapest korszerűsödésnek, fejlődésének. Létrejöttükkel a viselkedéskultúrát is formálták, hiszen pontos szabályrendszert alakítottak ki az árusokra nézve, akik eleinte nehezen szoktak hozzá az új elvárásokhoz. Megtiltották például, hogy a vevővel ordibáljának, de alapvető és új higiéniai, szállítási és egyéb szabályokat is lefektettek. Így ma egyrészt bátran mehetünk akár ünneplőben is a piacra, másrészt a turistákat is büszkén várhatjuk ezekbe a lenyűgöző épületekbe. 
 
 
Forrás: Nagy Gergely: Budapesti Vásárcsarnokok a századfordulótól napjainkig  
 
Szálka Sarolta
2019.02.12
|
(10 kép)


Játék
A leghatalmasabb élőlény, amely valaha is létezett, most visszatér, hogy megküzdjön számos gigantikus szörnyeteggel ebben a földrengető folytatásban.
METU - ma este őszi animációs válogatás a Puskin moziban. A belépés ingyenes! #moziajanlo #programajanlo #animacio #metuanimacio
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.