Kedvenc helyek

Ivan and The Parazol: Exotic Post Traumatic

Megjelenés dátuma: 2019. március 22.
est.hu:
8/10
|
olvasói
9/10 (1)
[ rock ] Négy év, ami más zenekarnak éppenhogy csak az ajtó kopogtatását jelenti, addig az Ivan and The Parazolnak egy jól célzott ajtó berúgást, újra meg újra meg újra. Valahogy így lehet azt a folyamatot leírni, ami a budapesti zenekar életét és munkáját jellemzi.

Kapcsolódó cikkek

Az Ivan and The Parazolt úgy ismerte meg a közönség, mint a hatvanas és hetvenes évek klasszikus beatzenéjét és hangulatát idéző, furcsa, de valahogy mégis menő retró ruhákat és hanyag eleganciát viselő fiúbandát. Ezt vetkőzte most le Vitáris Iván, Balla Máté, Beke István és Simon Bálint legújabb, Exotic Post Traumatic című, negyedik nagylemezük borítója mögött.  
 
Már a cím is árulkodó lehet annak, aki egy kicsit mélyebbre ás az angoltudásában és aki az átlagnál figyelmesebben követi a zenekar életét, ugyanis Tarnai János, a lassan tíz éve összeszokott együttes oszlopos basszusgitárosa sajnos jó ideig nem lép majd színpadra a Parazol színeiben. Egy zenekar általában úgy működik, mint egy család, egy olyan közösség, ahová jó hazatérni és ahol mindig azok az emberek várnak, akik támaszaink jóban és rosszban és akikkel számos közös élmény kapcsol össze. Éppen ezért könnyű elképzelni, amikor egy zenekar tagjától (időlegesen) kénytelenek búcsút venni a többiek és ebben a felállásban alkotni valami olyat, ami már nem olyan lesz, mint régen, de mégis megpróbálni a maximumot kihozni abból, ami adott. Erre az alkotói folyamatra nyomta rá azt az egzotikus poszttraumatikus hangulatot Tarnai János távozása.  
 
A lemez első hallásra is elbúcsúzik a jól bevált beathangulattól, de talán négy év aktív pihenés után ez várható is. Az EPT album inkább a punk, a hard rock és a pszichedélia műfajok irányába mozdult el, ami pedig csavar egyet a történeten, hogy az egész dallistának van egy szabad, lebegős, ugyanakkor „parazolos” kisugárzása, ami miatt azt lehet mondani, hogy a várakozás abszolút megérte.  
 
A zenekar amúgy olyan előadók nyomdokaiba lépett, mint Frank Sinatra, a The Rolling Stones vagy a Foo Fighters, akik ugyanott, a kultikus EastWest stúdióban vették fel saját szerzeményeiket is, Los Angelesben. Talán emiatt, talán amiatt, hogy az album készítésében számos remek zenész (Ellie Fletcher, a Crystal Fighters énekese vagy Aaron Leibowitz, dzsessz-szaxofonos) is közreműködött, a dalok kellemes tempóban váltják egymást. Rögtön a második szám közben (I Can’t Recall) Alex Turner, vagyis az Arctic Monkeys legújabb albuma jut eszembe, ami inkább a lágyabb, dzsesszklubos hangulatot árasztja, hogy aztán a következő daloknál visszatérjünk a megszokott „parazol-rock” hangzásvilághoz és egy percig se unatkozzunk.  
 
Összegezve, az Exotic Post Traumatic album egy friss, aktuális trendekhez igazodva, rettentően jó gitárszólókkal és kellő eleganciával került be a Parazol fiúk repertoárjába, amivel ismét sikerült egy ajtóberúgást ejteni a nemzetközi zenei palettán, ezzel is öregbítve a Magyarországról egyre több nemzetközi sikereket elérő könnyűzenei előadók hírét. 
 
Kiadó: Butler Records 
 
Farkas Fanny
2019.05.06
|


Játék
A PanyolaFeszt arra törekszik, hogy a vidék hagyományait, értékeit csokorba gyűjtve megmutassa a helybélieknek és a faluba érkezőknek egyaránt.
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.