A forint bevezetésének napja – augusztus 1.

Nem is annyira régóta használunk forintot, de nekünk, akik beleszülettünk, olyan érzés, mintha már az őskorban is ezt használta volna itt minden élő ember. Pedig még száz év sem telt azóta, hogy bevezették… 1946-ban kellett ezt mindenképpen meglépni.
Előzmények 
 
A II. világháború után a pengő egyre kevesebbet ért, ugyanis a háború évei alatt a magyar gazdaság (is) tönkrement. Olyannyira elfajult a helyzet, hogy egy átlagos cipő 120 milliárd adópengőbe került, ami pedig már a pengő egy értékesebb változata volt. Teljesen elértéktelenedett a fizetőeszközünk, bőrönddel kellet járni, hogy egy tejet kifizessen a vásárló. Quadrilliókban számoltak, ami a tíz huszonhetedik hatványa, valamint milliós szorzót jelentő bélyegekkel látták el a bankjegyeket, ezek lettek a milpengők. 
 
A váltás 
 
A forint – mely pénznemet már használtuk egyszer a középkorban is – kibocsátásakor még aranyalapú volt, értékét az 1927-es pengőhöz viszonyították, mely szerint egy pengő 3,4 forint volt. A forint váltópénze a fillér lett akkoriban, melyet 1999-ben vontak csak vissza. A kezdetekkor létezett 2, 10, 20 filléres, valamint 1, 2 és 5 forintos, melyek akkor természetesen kicsit többet értek, mint most. 1946 őszén egy kiló kenyér majdnem 1 forintba került, egy liter benzin már 1,60 volt, egy kg cukor pedig 7 forintot kóstált, tehát majdnem luxusnak számított. 
 
Később bejött még az 50 filléres, erre még emlékszem – már magára az érmére –, valamint a 10 és a 20 forint. Mindezeket 1989-ig gyártotta a pénzverde. Bicolor érménk a 100-as, melyet 1996-ban kezdtek el verni és forgalomba helyezni, aztán volt már egyszer kétszázasunk is, de azt visszavonták '98-ban, majd 2009-ben azt is bicolor megoldással hozták be újra, pontosan június 15-én. De előtte, 2008-ban már az új kinézetű 1 és 2 forintos érmék is lekerültek a terítékről, mert már nem érte meg forgalomban tartani őket. Jelenleg az 5 forintos a legkisebb értékű érménk, a többit kerekítjük fel vagy le személyesen mi. Azért nem a gépek, mert azok átállítása olyan 25 milliárdos kiadást jelentene. 
 
Bankjegyek 
 
Mire ’46-ban a forintos bankjegyeket kellett volna előállítani, addigra elfogyott a megfelelő papír. Annyi pengőbankjegyet nyomtak, hogy kifogyott a készlet. Milyen szerencse, hogy vannak más országok és népek is, így tudtunk importálni a finnektől és a franciáktól némi vízjeles alapanyagot. Eleinte csak 10 forintost és 100 forintost készítettek, melyeken Horváth Endre grafikus alkotásai voltak láthatók. Az egyszerű nyomdatechnikai háttér miatt sajnos még nem a legjobb minőség került a kezekbe, az ofszetnyomás miatt hamar kopni kezdett, illetve elég könnyen lehetett hamisítani. Sokan meg is tették… 
 
1947-től már jobb minőségű alapanyaggal és technológia háttérrel rendelkeztünk. 1948-ban lett húszasunk is, majd 1953-ban ötvenesünk is. 1970-ben aztán már papír ötszázassal is fizethettünk, és 1983-tól bejött a lepedő is, vagyis az ezres. 1991-ben az ötezres is része lett a csapatnak. ’97-ben a tízezres, 2001-ben a húszezres is kijött, de mindegyik címlet megújult azóta. A bankjegyeken található grafikák később – egy ideig – Nagy Zoltán, és máig Vagyóczky Károly grafikusművészek munkái. Jelenleg a Diósgyőri Papírgyárban készülnek 154x70 milliméteres méretben. Minden bankjegyen van értékjelzés, Magyar Nemzeti Bank felirat, hitelesítő aláírások, hazánk címere, valamint illeszkedőjel, és csökkent látóképességűek számára kialakított jel. 
 
Pesti Est-tipp:
 
Érdemes megnézni a régi érméket, papírpénzeket. Kérdezd meg nagyszüleid, hátha van nekik valahol egy kis dobozban azokból a fillérekből vagy bankjegyekből. Illetve te is elteheted az ötforintost, mert ki tudja, meddig használjuk. 
 
Sas Léna
2019.07.30
|


Játék
A szürrealista mozgalom legismertebb alkotóinak munkáival találkozhatunk a Magyar Nemzeti Galéria kiállításán
Mozik is vetítik a legújabb Mancs őrjárat epizódokat, irány a #matinévetítések! Még vakáció van! @bigbangmedia #mancsőrjárat #mancsőrjáratmoziban #pawpatrolincinemas
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.