Trafó: A halál kilovagolt Perzsiából

Sorozatunkban egy-egy színdarab kulisszatitkait fürkésszük. Ezúttal a Trafóban jártunk, ahol A halál kilovagolt Perzsiából című előadást láttuk.
1. Szenteczki Zita még gimnáziumban ismerkedett meg Hajnóczy Péter kultikus regényével, és régóta tervezte, hogy egyszer színpadra állítja. Először monodrámán gondolkozott, de a megfelelő alkotócsapat megtalálása után egy jóval nagyobb szabású produkció tervei kezdték foglalkoztatni.  
 
2. A két rendező, Juhász András és Szenteczki Zita először a Képzőművészeti Egyetemen dolgoztak együtt, itt körvonalazódott bennük az újabb közös projekt gondolata.  
 
3. Az intermediális előadás szövegkönyvét Bíró Bence dramaturg a két rendezővel szoros együttműködésben alakította ki. Már maga az előkészületi folyamat is hasonló volt ahhoz, mintha egy filmforgatókönyv készülne, a produkció pedig végig izgalmasan reflektál a színház és a film viszonyára.  
 
4. Az előadás során élő filmforgatás zajlik, így rétegződnek egymásra a normalitás vagy éppen a kontrollvesztettség különböző dimenziói.  
 
5. Juhász András intermédia-művész találmánya, a hegesztőprojektor ebben a színházi előadásban debütált. Segítségével roncsolják a főhős vissza-visszatérő delíriumos látomásait, amely egy különleges loop- és montázstechnikával kerül a vászonra. 
 
6. A próbafolyamat egyik legemlékezetesebb momentuma volt, amikor a főszereplőt játszó színész, Jankovics Péter megtanult hegeszteni.  
 
7. Az előadás egyik legnagyobb nehézségét az okozta, hogy kevés ideális próbatér állt rendelkezésre. A multimediális eszközök miatt ugyanis rendkívül nagyok a technikai igények, a Trafó nagytermében is a nézőteret elforgatva játsszák az előadást.  
 
8. Az előadásban rengeteg izgalmas kellék szerepel, úgymint a korabeli pornómagazinok vagy a műszőrme állatok, ám nem csak ezek biztosítják különleges hangulatot, ugyanis videotechnika segítségével még a szemét is esztétizálódik a vásznon.  
 
9. Sőrés Zsolt zeneszerző egyik munkája, a „dzsádzsádzsá” fedőnévre hallgató szekvencia végül kikerült az előadásból, ám azóta is közös szeánszként funkcionál: az alkotók minden előadás előtt körbe állnak, átkarolják egymást, és hangosan kiabálják a „dzsádzsádzsá”-t. Ez a közös rituálé nagyon jó, felszabadult energiákat teremt.  
 
10. Az előadásból film is készült, amely ugyancsak két síkon rögzíti a történéseket: a montázs egyik felén a színpadi történéseket, a másik felén pedig a vásznon megjelenített látomásokat láthatjuk. A film Szegeden debütált. 
 
 
 
Dézsi Fruzsina
2020.03.09
|


Copyright © 2020 Minnetonka Lapkiadó Kft.