Gellért téri vízrajz

A budai oldal vizes múltjáról mi sem árulkodik jobban, mint szláv eredetű, voda (víz) szóból származó elnevezése, ami mindig is termálforrásokban gazdag adottságára utalt.
Egyik legforgalmasabb terének felszíni rendezésére több terv született: a századforduló építészei egy „sziklába vájt alagút” végére, a tér szintje alá képzeltek egy forráskutat - hogy a hotel homlokzatának díszes egységét ne törje meg egy hozzáadott objektum -, később Dévényi Sándor tervei nyomán egybefüggő vízfelszín létrehozásán dolgoztak, ami a Duna régi, Gellérthegy lábáig kúszó partvonalát idézte volna meg, fölé nyúló stégszerű kialakítással, alatta metrófeljáróval. 
 
Ma egyetlen, 2003-ban, a Dévényi és társa Építész Kft. tervezőasztaláról kikerült, felfordított tésztaszűrőre emlékeztető, „elefánttestű” forráskút néz a Műegyetemnél dolgozó metróépítő darukra. A megálló érzékeny pontja a vonalépítésnek, mivel a munkálatok jelentős veszélyt jelentenek a megbúvó hőforrásokra. Ezek minőségét, hőmérsékletét, összetételét segít védeni a frissen átadott, 300 méter mély figyelőkút és az új karsztvíz monitoring rendszer, amelynek központi számítógépe a Gellért Szállón belül kapott helyet. 
 
Csak remélni lehet, hogy a környezetvédelemi szempontok mellett az esztétikai alaposság a továbbiakban nem marad el a köztér új arcának kialakításakor. 
eszvé
2006.09.19
|


Játék
A látványos kiállításon a látogatók egy képzeletbeli űrutazásra indulnak, ahol tudásukat és bátorságukat próbára téve egy galaktikus kaland részesei lehetnek.
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.