Nem akartam belőle szerethető embert faragni - Forest Whitaker

A texasi születésű óriás amerikaifutball-játékosként került főiskolára, majd tenornak képezte magát, s ezután következett a színjátszás. 1982-es első filmszerepe, a zseniális gimnáziumi vígjáték Változó idők után olyan klasszikusokban játszott, mint A szakasz és a Jó reggelt, Vietnam!, a Síró játékban és a Szellemkutyában pedig főszerepet kapott. Whitaker leginkább jószívű, gyámoltalan figurákat játszott, most mégis egy kegyetlen afrikai diktátor megszemélyesítéséért nyert Oscar-díjat. A negyvenhat éves színészt Az utolsó skót király című filmről kérdeztük.

Linkek


Kapcsolódó cikkek

- Milyen érzés volt először végignézni a kész filmet? 
 
- Már legalább háromszor láttam, de minden alkalommal erősebbnek tűnik, mindig megérint. Amikor még nem volt készen, és behívtak utószinkronra egyes jelenetekhez, nagyon megdöbbentem: más filmek esetében sem volt könnyű magamat néznem a vásznon, de itt valaki egészen mást láttam. 
 
- Idi Amin figurája elég összetett, ellentmondásos jellem. Ez a rendezői koncepcióból fakad, vagy részben saját ötlet? 
 
- Egy ellentmondásos karaktert akartam megfesteni, mert minél több oldalát mutatom meg egy embernek, annál valószerűbb lesz a figura. Fontos azonban, hogy nem akartam belőle szerethető embert faragni, csupán felvillantottam néhány szerethető tulajdonságát: a humorát és a lelkesedését. Ezek híján ugyanis a főhős, Nicholas nem is kedvelhetné meg őt, nem keresné a társaságát. Úgy igyekeztem megszemélyesíteni Amint, hogy közben nem ítélkeztem felette, nem sarkítottam egyik tulajdonságát sem. 
 
- Mi volt a legmeglepőbb felfedezés, amikor Amin után kutatott?  
 
- Leginkább az ugandaiak nézőpontja volt meglepő számomra. Sok emberrel beszéltem és közülük a többség elismerte Amin érdemeit, annak ellenére, hogy a diktátor rettentő sok ember haláláért felelős. Azt mondták, hogy szemben a környező országok, például Kenya lakosságával, ők nem kénytelenek szolgaságban élni, és sokan az ő intézkedéseinek köszönhetően kezdhettek üzleti tevékenységet. Egy nyugati társadalomban ez a fajta megbocsátás, ez a szemléletmód elképzelhetetlen lenne, de persze ott sem egyöntetű ez a vélemény: Ugandában is sokan megvetik, és sokan dicsőítik őt. 
 
- Hogyan fogadták az országban a nyugati filmeseket? 
 
- Kevin MacDonald rendező és a gyártó stúdió képviselői együtt találkoztak az ugandai elnökkel, és minden kérésben egyezségre jutottak: a kormány teljes körű segítséget nyújtott a forgatáshoz, rendelkezésünkre bocsátottak tankokat, repülőtereket és kormányépületeket. Nagyon kedves fogadtatásban részesültünk, mert lelkesítette az embereket az ottlétünk. Egyrészt, mert a forgatás a helyieknek is munkalehetőséget jelentett, másrészt pedig, mert úgy érezték, abban segítenek, hogy saját történelmüket mondják el a világnak. 
 
- Mennyire volt traumatikus élmény Idi Amin eljátszása? 
 
- Nagyon sok munkát jelentett ez a szerep, mert szinte minden jelenet nagy érzelmi jelenlétet kívánt, vagy egyszerűen csak nagy testi-lelki erőnlétet. A munka előrehaladtával, amikor már kényelmesebben éreztem magam Amin bőrében, egyre kevésbé izgultam azon, hogy hihető-e a kiejtésem. Sok olyan ember dolgozott a filmben, különösen idősebbek, akik személyesen is látták őt, jelen voltak a kampalai beszédnél, és ez kissé idegessé tett engem a felvételekkor. Meg aztán már önmagában sem könnyű feladat eljátszani egy olyan embert, aki mindig a pillanatnak él, retteg és paranoiás. 
 
- Vajon mit gondolna maga Amin a filmről, ha láthatná? 
 
- Biztos vagyok benne, hogy úgy gondolná, ebben a filmben a legteljesebb a bemutatása, a leghitelesebb a karaktere. Amikor a film előkészítése megkezdődött, ő még élt, és nagyon érdekes lett volna számomra a vele való találkozás. 
 
- Hajlandó lett volna találkozni vele? 
 
 
 
- Nagyon szívesen! Azt persze nem tudnám megmondani, hogy milyen hatással lett volna rám, mindenesetre nagy szolgálatot tett volna egy beszélgetés, mert mindig igyekszem a figurák mélyére ásni - legyenek azok valósak vagy fiktívek. 
 
- Mit üzen a magyar nézőknek? 
 
- Ne feledjék, hogy Afrikában is emberek élnek, és azt se, hogy minden országban lehet találni kisebbségeket. 
 
 
 
 
 
 
 
IC/chmoozy
2007.04.05
|
(17 kép)


Film premierek

Demóna: A sötétség úrnője

amerikai családi film, 118 perc, 2019

Demóna: A sötétség úrnője

amerikai családi film, 118 perc, 2019

Zombieland - A második lövés

amerikai horror-vígjáték, 99 perc, 2019

Álomnagyi

belga-francia vígjáték, 99 perc, 2019

A lelőhely

amerikai-kanadai sci-fi, 100 perc, 2018
Játék
One-woman show egy utolsó felvonásban William Luce művéből a GK Társulat és a Manna produkciójában.
Filmek a TV-ben
H
14
K
15
Sze
16
Cs
17
P
18
Szo
19
18:10
Starsky és Hutch
amerikai vígjáték, 2004
18:15
Vadon
amerikai film, 2018
18:15
Hazugságok világhálója
amerikai thriller, 2018
18:25
Mindhalálig zene
amerikai musical, 1979
18:25
Everest
amerikai-izlandi-angol filmdráma, 2015
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.