„Kicsit régimódi mese” - Interjú A sas készítőivel

Duncan Kenworthy producer, Michael Carlin látványtervező
Filmjük szűk és zártkörű, a magyarországi forgatás stábja számára megtartott vetítésén kaptuk el Duncan Kenworthy-t, az egyik legsikeresebb brit producert és társát, Michael Carlin látványtervezőt, akik jól érzékelhetően nem csupán az ilyenkor szokásos promóció miatt voltak itt, hanem valóban gyermeküknek tekintik ezt a bizonyos Sast.
- Bár a történészek szerint a filmbéli kilencedik légiót valahol a Rajna mentén oszlatták fel egy császárellenes összeesküvés miatt, mégis feltűnően sűrűn jelennek meg olyan filmek, mint A kilencedik légió, Az utolsó légió vagy közvetve az Artúr király és most A sas, ahol skót törzsek mészárolják le a dicső légiót. Létezik egy titkos skót lobbi? 
 
D. K.: Én történetesen skót vagyok és a rendező, Kevin Macdonald is az – illetve mint megtudtam, van benne magyar vér is, a neves Pressburger család révén –, de a stáb döntő többsége nem az. A főszereplő amerikai és angol, Donald Sutherland kanadai, és mivel a film felét itt vettük fel, a technikai stáb majdnem fele magyar volt, szóval nincsen skót összeesküvés, de ha mégis lenne, akkor biztos nem ismerném be! 
 
- Duncan, a filmográfiádat átnézve feltűnően sok vígjátékon dolgoztál – ehhez képest nem nagy váltás egy kosztümös történelmi film? 
 
D. K.: Valóban az olyan filmek alapozták meg a sikerem és az anyagi függetlenségem, mint a Négy esküvő és egy temetés, a Sztárom a párom és az Igazából szerelem, de aztán vagy hat évig egyáltalán nem dolgoztam producerként, részben mert a elvállaltam a BAFTA (British Academy of Film and Television Arts – vagyis a Brit Filmakadémia) vezetését és átalakítását. Másrészt a film alapjául szolgáló Rosemary Sutcliff-regény, a The Eagle of the Ninth gyerekkori kedvencem és mindig arról álmodoztam, hogy egyszer filmet készítek belőle, és már a kilencvenes évek közepén megvásároltam a megfilmesítés jogát. Ezt egy hosszabb folyamat követte, amíg először forgatókönyvírót, majd rendezőt kerestem. Az előbbi Jeremy Brock lett, az utóbbi Kevin Macdonald. Vele még 2004-ben tárgyaltunk először, amikor még csak dokumentumfilmesként ismerték, és ez lett volna az első játékfilmje. Aztán kapott egy felkérést, hogy rendezze Brad Pittet A dolgok állásában, amit elvállalt, és akkor úgy tűnt, hogy lemondhatunk róla – de aztán „csak” Russell Crowe-t rendezte, és végül visszajött hozzánk.  
 
- Hasonlóan szokatlan választásnak tűnik Kevin Macdonald részéről a rendezés elvállalása Az utolsó skót király, A dolgok állása után, illetve a Youtube-film, a Life in a Day előtt... 
 
D. K.: Kevin még 11 évesen olvasta a könyvet és azóta imádja, vagyis hasonló cipőben járt, mint én, és abban is egyezett a gondolkodásunk, hogy nem a Trójához vagy a Nagy Sándor, a hódítóhoz hasonló, grandiózus, CGI-alapú filmet szeretnénk készíteni, hanem egy sokkal emberibb léptékű, egyszerre realisztikus és kicsit régimódi mesét, mint amilyen a könyv is. Mert minden kaland, csata és vér ellenére a történet alapvetően két férfi, a római Marcus és a pikt Esca barátságáról és közös utazásáról szól.  
 
- Miért kapta egy amerikai színész a főszerepet? 
 
D. K.: Meg lehetne szépen ideologizálni a választ például azzal, hogy Amerika ma hasonló szerepet tölt be, mit annak idején Róma. Egyszerre jelenti az ismert civilizáció központját, de az új szuperhatalmat, a „világ csendőrét”, vagyis a nagy elnyomó hatalmat, amely ellen világszerte lázadnak. Ebben van is valami, de az igazság az, hogy egy angol nyelvű – és nem kifejezetten brit témájú – film sikeréhez ma nem árt egy amerikai színész is. Channing Tatum eredetileg az én választásom volt – azon kevés felnőtt közé tartozom, akik megnézték a Step Upot, és Kevin sokáig azt mondta, hogy túl modern a megjelenése, illetve fiatalabb, mint a regény főhőse, és nem illene egy ókori római történetbe. Csakhogy Channing ugyanakkor nagyon katonás külsejű és remek táncos, nyilván ezért is elképesztő gyorsan tanulta meg a harci koreográfiákat, így sok harcjelenetet dublőr nélkül vettünk fel. Elég volt neki egyszer, lassan elmutatni a szúrásokat, vágásokat és hárításokat egy bonyolult sorrendben, és másodszor rendszerint hibátlanul képes volt előadni ugyanazt.  
 
- Michael, milyen volt a magyar forgatás? 
 
Michael Carlin: A Magyarországon kínált adókedvezmények sokban hozzájárultak ahhoz, hogy itt forgassunk, de nem számítottunk rá, hogy ennyire felkészült szakemberekkel fogunk együtt dolgozni. 2009. augusztus végén kezdődött a forgatás 8 különböző helyszínen. Felépítettek egy, a gladiátorjátékoknak helyszínt adó római kolosszeumot, egy tóparti toszkán villát, Hadriánusz falát – legalábbis annak egy részletét, illetve egy teljes római erődöt. Utóbbi jelentette a legizgalmasabb feladatot, hiszen majdnem egészében jelenítettük meg a helyőrséget, de nemcsak kész állapotban, hanem úgy is, amint éppen felkészítik a várható ostromra. Egy egész sereg szakember dolgozott nekünk: ácsok, kőművesek, szabók, bőrművesek, állatidomárok és még ki tudja, ki – tulajdonképpen sajnáltam abbahagyni az itteni munkát. Ráadásul remek időnk volt, amit a skóciai helyszínekről nem lehet elmondani. Ott majd megfagytunk, különösen a tengerparti és a folyóvölgyben felvett jeleneteknél. 
 
- Mi jelentette a legnagyobb kihívást?  
 
M. C.: A római fennhatóság alatt álló területen, vagyis a Britanniában játszódó részekhez rengeteg információnk volt, de a Hadriánusz fala mögötti részekről szinte semmi, és ahogy hőseink haladnak észak felé, még annál is kevesebb. A különös gall nyelvet beszélő, sárral festett arcú és felnyírt hajú fókatörzs részben a mi találmányunk. Itt nyilván az is szerepet játszott, hogy Kevin Macdonald többek között Az utolsó mohikánt tekintette a film egyik alapjának, így a fókaemberek sokban hasonlítanak az irokézekre is, de próbáltunk az életkörülményekből is kiindulni: tengerparti, halászatból és fókavadfászatból élő primitív, még a lovakat sem ismerő népről van szó, ehhez igazítottunk mindent, és ezért is kapta meg a legfőbb harcos szerepét az algériai–francia Tahar Rahim, akit Kevin Skype-on castingolt, közvetlenül A próféta cannes-i bemutatója előtt.  
 
Vízer
2011.03.22
|


Film premierek

Rambo V. – Utolsó vér

amerikai akciófilm, 89 perc, 2019

Folyékony arany

magyar dokumentumfilm, 77 perc, 2019

Az Aranypinty

amerikai filmdráma, 149 perc, 2019

Ad Astra – Út a csillagokba

amerikai-brazil sci-fi, 122 perc, 2019

János vitéz

magyar animációs film, 70 perc, 1973
Filmek a TV-ben
20:00
Kamaszkor
amerikai romantikus film, 2018
20:00
Tökös szerelem
amerikai-kanadai Komédia, 2015
20:25
Horrorra akadva 3.
amerikai vígjáték, 2003
20:30
Közelebb
amerikai filmdráma, 2004
21:00
Városi vadász
amerikai-hongkongi akcióvígjáték, 1992
Magic Sword: idahoi synthwave a Dürer Kertben ma este. @magicswordmusic @a38ship @durer_kert #synthwave #magicswordmusic #magicsword #zeneajanlo
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.