Erkel Ferenc (1810-1893) a magyar zene történetének egyik legnagyobb alakja; nemzeti himnuszunk zenéje, az Operaház létrejötte, a magyar opera műfajának megteremtése fűződik az ő nevéhez. Operái között az egyik leghíresebb az 1844-ben bemutatott Hunyadi László. Erkel ehhez a dalműhöz írta a leghosszabb és leghatásosabb zenekari bevezető zenét, amely önmagában is hatásos koncertdarab. Megszólalnak benne az opera legfontosabb dallamai, de nem egyszerűen egymás után írja ezeket, hanem a zenei formatan szabályait betartó, logikus rendet felmutató szonátaformában. Olyan mű, amely nagyon megérdemli az elemzést, és amelyet az ifjú hallgatóság talán jobban is élvezne, ha előzőleg kicsit beleshetne a zeneszerző műhelyébe.
 
Egy másik klasszikus zenei forma, a rondó gyönyörű megvalósulása Kodály Zoltán (1882-1967) egyik legismertebb műve, a Galántai táncok. Gyermekkorának egyik kedves helyszínén, a felvidéki Galántán töltött évek emlékét idézi fel a műben azzal is, hogy korábban éppen Galántán élt cigányzenészek lejegyzett melódiáit dolgozza fel a tánckölteményben. Önmagukban is gyönyörűek ezek a dallamok, de külön öröm felfedezni, hogy milyen eszközökkel ülteti át őket a szerző a modern, nagy szimfonikus zenekar világába.  
 
A koncerten mindkét műből felcsendülnek részletek, majd egyben az egészet is meghallgathatják a résztvevők. Az 50-60 perces hangversenyeket követően a múzeum pedagógusai kreatív kézműves foglalkozásokra invitálják a kicsiket, melyek az előadott művekhez kapcsolódnak majd.