Az eltűnés sorrendjében
Kraftidioten, 2014, Színes, feliratos norvég-svéd-dán thriller
Az ember valahogy nem ilyen filmet vár a norvégoktól: arrafelé inkább kallódó fiatalokról és magukra maradt öregekről készítenek szikár melodrámákat, de vér ritkán fröccsen a havas tájon – pláne ennyi.

A jóléti állam még nem zárja ki az erőszak fogalmát, amiről egy rakás töketlen helyi gengszter, pár import szerb maffiózó és egy mogorva hókotrós szakember gondoskodik. Történik ugyanis, hogy a kisvárosában éppen díszpolgárnak választott, amúgy svéd bevándorló hókotrós, név szerint Nils Dickman – a nevén sokan viccelődnek, de ezt kevesen élik túl – fiával egy fatális tévedés folytán végeznek a helyi erők, és amikor a feldühödött apa egyenként végez a felelősökkel, a főnök újabb hibát követ el, és ujjat húz a szerbekkel.

Az eredmény komoly vérfürdő, de mégsem egy átlagos bosszúfilmről beszélünk, ami elsősorban a főszereplő Stellan Skarsgardnak köszönhető. Azt nem mondanám, hogy Skarsgard eddig csak jó filmben játszott – lásd Artúr király -, de vitathatatlanul ő ma az egyik legjobb karakterszínész Európában, és szinte eszköztelenül tud fenyegető, vicces vagy mélységesen szomorú lenni, és ezt itt mind be is mutatja. Hans Petter Moland rendező ugyanis egy családi drámán át jut el a véres leszámolásig, de közben sem felejti el, hogy törődjön főhősével, és hajlandó nagyon is humoros jelenetekkel oldani az egyre tornyosuló feszültséget, miközben tökéletes atmoszférát varázsol a hófödte tájhoz – igaz, kevesebb energiát is fordíthatott volna az elpuhult helyi bűnözők totál hülyének való beállítására.  

Vízer
2014.05.06