Kihűlt világ. Farkas István (1887-1944) művészete
Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2019. december 13. - 2020. március 1.
Farkas István az első világháború utáni magyar modernizmus egyik legeredetibb alkotója. A hazai és a francia műkritika egyaránt koruk egyik jelentős művészének tekintette, akinek látásmódja, képi világa, technikai igényessége, felkészültsége, kísérletező kedve egyedülálló volt a kortársai között.

A 170 alkotást felvonultató átfogó kiállításon, amelyre a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményén kívül öt külföldi és tizenegy hazai gyűjteményből érkeztek alkotások, a művész munkái mellett Farkas mestereinek és kortársainak – Mednyánszky László, James Ensor, Edvard Munch és Leon Spilliaert – munkáival is találkozhatnak a látogatók.  

A kiállítás elején külön szekcióban a művész fiatalkori munkái állnak. A családtagokról készült portrékat bemutató szakasz után lépünk a kiállítás leglátványosabb részébe, a művész párizsi korszakát bemutató szekcióba. Itt az életmű idehaza legkevésbé ismert részét képező festmények, könyvek és grafikák mellett korabeli filmhíradók és a Farkasról megjelent újságcikkek nagyméretű fotói teszik átélhetővé azt a miliőt, amelyben Farkas István Párizs egyik nagyra értékelt művésze lett. Egy újabb szekcióban kaptak helyet azok az alkotások, amelyek a Farkasra különösen jellemző témák és motívumok körét mutatják be, majd a festő 1936-os Ernst-múzeumbeli kiállításának megidézése követezik.  

A „Barbár erők” című szekcióban azok a művek kaptak helyet, melyek már a közelgő háborút és a szörnyű időket jelzik, ezt követik a híres balatoni tájképek: a művész 1937-ben építtette szigligeti nyaralóját, amelyben csak néhány boldog nyarat tölthetett, az utolsót 1943-ban. Ennek az évnek a képei alkotják a kiállítás végén található, még festészeti tartalmú egységét, mert az utolsó, üres teremben már csak három levelezőlappal találkozunk. Farkas életének utolsó hónapjáról, amely az auschwitzi haláltáborban ért véget, már csak a szemtanúk emlékezései alapján alkothatunk képet. 

A Farkas István életművét példátlan gazdagságban bemutató tárlatot a Soá című kamarakiállítás egészíti ki, amely a 75 évvel ezelőtti vészkorszak áldozatainak állít emléket. 

2019.12.09