Kontroll
Az egyik állandóan elalszik, a másiknak be nem áll a szája, a harmadik egy taknyos zöldfülű, a negyediket jobb nem is említeni... Lepattant kis kommandó, a nap sem mosolyog rájuk. A föld alá kényszerültek, de azért elég jó érzik ott magukat: ők a metró legkülönösebb ellenőrcsapata. Első pillantásra nem épp bizalomgerjesztőek, és a munka hőseinek sem nevezném őket, mégis meglepően hatékonyak - bár az utazóközönség masszív utálata mellett még az ellenőröket froclizó Gyalogkakukkal is meg kell küzdeniük.

Antal Nimród thrillerje elejétől a végéig a föld alatt, metróállomásokon, bizarr belső terekben és alagutakban játszódik. Pesten forgatták, de lehetnénk bárhol, a stáb olyan ügyesen elvarázsolta a helyszíneket. A Kontroll hőse egy jobb sorsra érdemes, flegma srác, Bulcsú (Csányi Sándor díjat érdemlően cool), aki teljes mértékben kivonult a „fenti” világból, éjszakáit is a metróban tölti - a westernek vagy krimik szótlan, magányos hősének kései utóda ő, aki sokat sejtet, de keveset beszél, míg egy lány..., de ezt nem részletezem. 

A kliprendezőként (Quimby, Sub Bass Monster, Ganxsta Zolee) már komoly nevet szerzett Antal Nimród első filmje akciódús thriller romatikus és melankolikus szálakkal: a válogatott kriplicsapat magánszámai üldözéses jelenetekkel, szatirikus betétekkel és szomorkásabb részekkel váltakoznak. Tempójában kissé egyenetlen, dramaturgiájában itt-ott döcögő, ám nagyon szimpatikus film a Kontroll. Nem hiszem, hogy egyedül én hiányoltam eddig ezt a zsánert, stílust, hangot és hangulatot a magyar filmből...

gorcsev
2003.11.13