MIX
A non-professional nagyjátékfilm, ez a sajátos stílusú és még sajátosabb munkamódszerrel készülő mozgókép-típus a nyolcvanas évek közepe óta él és virul nálunk, igaz, csak ritkán jutnak el az efféle művek a mozikig. Most itt egy kivétel, amely már csak azért is érdekes, mert noha Magyarországon készült és úgymond hazai témákat vet fel, az alkotói nem honfitársaink.

A magyar felmenőkkel is bíró amerikai Steven Lovy digitális videóra forgott filmjéről már történetének vázlatos ismertetése sok mindent elmond. Az amerikás magyar apától az Államokban született tinédzser fiú, Mitch a maga akaratán kívül néhány napra Budapestre utazik. Noha semmi kedve sincs jönni, ha már itt van, a gyökereit kezdi keresni, és ha már megtalálta, nem ereszti őket: a fiú az első tétova órák után hamar megleli a helyét az Óhazában, ami annyit tesz, hogy beleveti magát a bulizásba. Meglehetőst fura kalandjai során előbb megismerkedik a budapesti pornóipar néhány prominensével, majd belekóstol a honi táncház-kultúrába, hogy végül meglelje az igazit egy mutatós honleány személyében. Mindez már így leírva is igen kuszának és zavarosnak tűnik, pedig csupán a kalandok egy töredékét említettem, a legbizarrabbakat szándékosan kerülve. 

Mr. West ex-bolsevikok országában átélt különös kalandjainak taglalása során Steven Lovy - aki nem csupán rendezőként, de producerként, vágóként és forgatókönyvíróként is jegyzi a filmet - több alkalommal tesz vargabetűket a cselekményben, ám idővel mindig sikerül valahogy visszakeverednie a főcsapáshoz. 

A Mix hangsúly-, ritmus- és stílusváltásokkal teli, sajátos atmoszférájú film, az alkotók láthatóan nem kívántak sokat, csupán bulizni egy nagyot, és önkifejezni valamelyest. Művük nem túlságosan mély értelmű darab, viszont a szív közepéből jön. Ez is valami.

Homolka
2004.02.16