Állatkert volt, van és lesz
Magyarország első állatkertje 1866. augusztus 9-én, egy napsütéses csütörtökön nyitotta meg kapuit a Városerdőben, a mai Városligetben. A tizenegy nagyobb és néhány kisebb házban elszállásolt állat közül Deák Ferenc kedvence Kristóf lett, a fiatal barnamedve.

Az 500 különféle faj tartása komplex feladatot jelentett az Állatkertépítő Bizottság számára, 1912-re felépültek a kert arcát ma is meghatározó objektumok: a Nagy- és Kisszikla - gyomrában a Barlang Mozival, aztán a Főkapu és Elefántház Neuschlosz Kornél tervei alapján, az akkoriban még pályakezdő Kós Károly-Zrumeczky Dezső-páros Madárháza és Rade Károly-Ilsemann Keresztély Aquariumos Pálmaháza. 

Néhány kényszerű metamorfózis után az 1990-es évek közepén indult meg látványosan a századfordulós épületek felújítása és a modernizáció. Kis Péter építészműterméhez köthetők a főként keleti oldalon található, új épületek: az építészeti nívódíjas Japánkert és Bonsai Pavilon, a főkaput meghosszabbító, izgalmas, áttört homlokzatú ajándékbolt, és a Katta makik kifutójának tervezése. A Dózsa György út fölé magasodó, Afrikát idéző, pácolt fa Lepkekert, a Noé Aréna (kisszínházterem) és a Rénszarvaskifutó már a magyarrá lett ausztrál építész, Anthony Gall munkája. 

Szuchomella
2006.09.19