Volver
Volver, 2006 Színes, feliratos spanyol vígjáték, 120 perc
Almodóvar rajongóit tapasztalatom szerint két nagy csoportra lehet osztani: vannak akik a 80-as évek szertelen és zabolátlan képzeletű, ámde kissé elnagyoltabb kidolgozású opusok hívei, mondjuk úgy az Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén című darabig (1988) bezáródóan.

A másik tábor pedig a 90-es évektől beinduló, kiglancolt, agyonbonyolított, de az aktuális botránytémákat mindig ügyesen kiszámítva adagoló, biztos fesztiválbefutó darabok láttán érzi úgy, hogy végre élvezetes európai művészfilmet fogyasztott.

Mivel jómagam az előbbi táborhoz tartozom, nagy örömmel konstatáltam, hogy a Volverben Almodóvar valamiképpen visszakanyarodik a tizenöt évvel ezelőtti darabok abszurd és szürreális világához. Ugyanakkor megmaradnak azok a motívumok is, melyek miatt mindig is „politikailag aktuális” rendezőnek számított a spanyol mester, illetve melyek utánozhatatlan erényei közé sorolandók. 

Ez utóbbiak közé tartoznak elragadó és csodás női karakterei, melyek ezúttal is csurig töltik a vásznat. A főszerepben - a most is gyönyörű - Penélope Cruz lányáért gyilkolni is kész anyát alakít, aki déli temperamentummal és konyhaművészettel bűvöli el környezetét. A felszín alatt ezúttal is a múltba vezető sötét és bonyolult tragédiák bújnak meg, amelyeknek kézzel fogható bizonyítéka lesz egy halottaiból visszatérő családtag, akiről kiderül, hogy szintén van némi vaj a füle mögött. 

A sztoriról sokat elárulni poéngyilkosság lenne, ezért inkább csak azt ígérhetem, hogy Almodóvár korai és késői filmjeinek kedvelői is elégedettek lesznek e mostani darabbal. 

Odor Emília
2006.08.30