Szívem csücskei
Fever Pitch, amerikai romantikus vígjáték, 103 perc, 2005
Ez a film remek példa arra, hogy igenis ki lehet nőni a gyerekes gusztustalankodás és az altáji humor vonzásából, és egy beteg poénok nélküli mozi is lehet szórakoztató és humoros. A Farrelly-testvérek kísérlete sikerült; ebben a filmben senki nem fújja a bögréjébe az orrát, vagy használja hajzselé gyanánt a maszturbációs testnedveit.

Némiképp nehéz ezt elhinni a Dumb és Dumber, a Tökös tekés, vagy a Keresd a nőt! alkotópárosától, hiszen ezen filmek sajátossága pont a polgárpukkasztó, altesti tájakon tévelygő, erősen ízlésromboló humor.

Valójában egy adaptáció adaptációja adja a sztori gerincét; méghozzá Nick Hornby zseniális önéletrajzi regénye, a Fociláz másodlagos feldolgozása. Az első variáció, a 97-es Egy férfi, egy nő, és egy focicsapat címet kapta magyar fordításban, amúgy ugyanaz a Fever Pitch a címe, mint a könyvnek, vagy a jelen feldolgozásnak. A megcsonkított verzió legnagyobb szentségtörése a rajongók szerint, hogy itt a baseball körül pörögnek a dolgok, míg ugye a regény egy megtestesült futball-biblia. 

Főhősünk, Ben jóképű 30-as tanár. Egy napon összeakad az igazán bájos Lindsey-vel, aki szintén magányos társkereső, lassan, de biztosan egymásba is szeretnek, Bennek azonban van egy szörnyű titka; beteges Boston Red Sox rajongó, és nagyon úgy fest, hogy az elkövetkező 100 évben esélytelen, hogy ezt kinövi. Kezdetben persze Lindsey reménykedik, meg legyinget; ugyanmár, mi az a pár meccs havonta. De a szezon beindultával elszabadul a pokol, Ben habzószájú zombivá változik, és a kapcsolatuk bizony rendesen beremeg. 

Kedves, romantikus mainstream-mozi, üdítő kisetűd a kapcsolatok komisz buktatóiról. Bár sokaknak okozott csalódást a már emlegetett gusztustalankodó társadalom-szatíra hiánya, mégis azt kell, hogy mondjuk ez a film tucatjellege ellenére is több, mint egy sima vígjáték; van neki szíve, jó nagy, és ez pont elég, hogy ne kezdjük el lehúzni a sztori esetlenségeit meg a színészválasztást… 

macsek
2007.10.24