Gyávák és hősök
Lions for Lambs, 2007 Színes, feliratos amerikai filmdráma, 88 perc
A történelem ismétli önmagát, mint tudás az anyját. Akivel nem fér meg egy csárdában. A fenti gondolat legalább olyan összetett, mint az iraki helyzet, Robert Redford mégis megpróbálja megmagyarázni - az utóbbit.

A veterán színész Vietnam és a Watergate évtizedében már exponálta magát néhány politikus filmben (A keselyű három napja, Az elnök emberei), rendezőként azonban inkább családi drámák terén jeleskedett (Folyó szeli ketté, A suttogó). A hollywoodi szépfiú ugyanakkor sosem rejtette véka alá pártállását, olyannyira, hogy ha az úttörőmozgalom felismerte volna Hollywood kritikaiságát, Robert Redfordnak már régen szobra állna Csillebércen. Nos, ha erről le is csúszott, a guantánamói avatón még ott lehet, mert a Gyávák és hősök minden korábbi filmnél direktebb és szájbarágósabb módon igyekszik befeketetíteni az Irakban mutyizó amerikai kormányzatot, és emléket állítani az elesetteknek. Redford természetesen okosabb Michael Moore-nál, ezért nem a valóságot próbálja meg fikcióként eladni, hanem a fikciót valóságként, és három párhuzamos történetszál segítségével festi meg a teljesnek szánt képet. 

Ebből kettő beszélgetős: egy elismert újságírónő (Streep) egy szenátorral (Cruise) készít interjút, egy egyetemi professzor (Redford) diákjával (Garfield) cseveg; valamint megismerünk két diákból lett katonát, akik egy afgán hegycsúcson ragadnak. Redford filmjében a szavak ereje legalább akkora, mint a fegyvereké, pedig a Zrínyi család fel sem tűnik a történetben. A Gyávák és hősök a világot nem fogja megváltani, de segít majd azoknak az amerikaiaknak, akik nehezen választanak elnököt. 

csmozi
2007.11.27