Irigy kutya
Envy, Amerikai vígjáték, 2004
Bár a plakáton és minden ajánlóban Ben Stiller és Jack Black neve szerepel, a film igazi főszerelője a kutyakaki, már elnézést kérünk.

A napjainkat megkeserítő kis - és nagyobb - kupacokra talál frappáns megoldást az álmodozó, és ezért gyakran unatkozó smirgligyári(!) mérnök, Nick Vanderpark. A találmány egy spray, amely - és érdekes módon nem tesz kárt az alatta lévő szőnyegben vagy gyepben - egy icipicit hülyeségnek hangzik, és nyilván ezért is mond nemet Nick barátja, kollégája és egyben szomszédja, Tim, amikor lehetőséget kap arra, hogy csekély összeggel beszálljon a kutyakakibizniszbe. Pedig a csodaspray hatalmas sikernek bizonyul, a bohó Vanderpark milliárdos lesz, és rögtön egy hatalmas és roppant ízléstelen palotát épít szerény otthona helyére. A különleges, ösvényekkel, futónövényekkel, korallokkal és körhintákkal teli birtoka pedig halálra idegesíti Timet, és a felgyülemlett frusztrációnak köszönhetően még az állásából is kirúgják és a felesége - aki eddig sem mulasztotta el állandóan az orra alá dörgölni a kihagyott lehetőséget - is faképnél hagyja.

Nem csoda, hogy Tim úgy érzi, Nick az egyetlen ember, akihez fordulhat, aki minden helyzetre talál megoldást, ám ekkor egy átalkoholizált éjszakán véletlenül találkozik egy magát J-Mannek nevező furcsa alakkal - a mindig zseniális Christopher Walken - aki feléleszti a hősünkben nyugvó, hm, hát irigy kutyát, ahogy azt a címből már leszűrhettük. Barry Levinson (Amikor a farok csóválja..., Zaklatás), a fekete vígjátékok mestere tulajdonképpen két filmet préselt egybe, az Irigy kutya első fele ugyanis remekbe szabott irodai komédia, a második rész pedig jócskán túlhajtott - és néha kissé alulfókuszált burleszk, ahogy a balfék kisember (Ben Stiller állandó karaktere) megpróbál kitörni korlátai közül, persze csúfos kudarccal, de mégis happy enddel.

Forrás: Est.Tv Magazin

2008.10.03