A vágy villamosa
Székesfehérvár, Pelikán Kamaraszínház, 2010. december 3. 19:00
Tennessee Williams legtöbbet játszott darabjának mondják A vágy villamosát, ami nem feltétlenül csak annak köszönhető, hogy a remek filmes feldolgozás bejárta, Marlon Brando pedig leigázta a világot. Ez így túl egyszerű lenne...

Bár ez a tény is megmutatja az alapot adó mű két fontos erényét, nevezetesen, hogy elég jól adaptálható, és bárhol a világon érthető.

Egyébként a film sem lett volna ennyire sikeres. A New Orleansi-i családi tűzfészek, a feslett múlt felidézése, az elesettség, a félelem és a féltékenység összemosódó érzéseinek ábrázolása olyan nyomasztóan fülledt hangulatot teremt, amiről meggyőződésem, hogy megfelelő műszerekkel kimutathatóan ugyanazt a gyomorösszerándulást eredményezné a világ legkülönbözőbb színházaiban.

 

Mondhatjuk-e ezek alapján, hogy A vágy villamosa biztonsági játék egy színház repertoárjában, amivel nem lehet tévedni? Olyan szempontból ez valószínűleg igaz, hogy a nézők mindenképpen elindulnak a színházba, akárhányadszor is mutatják be ezt a művet valahol, de ez nem jelenti azt, hogy ezzel már meg is volnánk. A leírt szöveg ugyanis csak szöveg – a színpadnak is a robbanás határára kell kerülnie, minden alkalommal.  

Sax Pál
2010.04.23