Anna Karenina

„A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.” (Az Anna Karenina c. regény első mondata Németh László fordításában.) A Háború és béke után Tolsztoj Nagy Péter koráról akart regényt írni; lelkesen gyűjtötte hozzá az anyagot, ez a mű azonban mégsem született meg. „Egy regényt írok, amelynek semmi köze I. Péterhez – árulta el titkát 1873-ban, Nyikolaj Sztrahovnak írt levelében. – Ez a regény – az első valódi regény életemben, nagyon megfogta a szívemet...” Tolsztoj leveleiből tudjuk azt is, hogy az Anna Karenina alapötlete Puskin prózájának, s főként A vendégek a nyaralóba készültek című befejezetlen elbeszélésének hatására született. Pontosabban: Puskin hatására fogant meg benne a gondolat, hogy regényt ír egy tragikus élményéből –1872-ben Tolsztoj maga is szemtanúja volt, amikor Anna Sztyepanova Zikina, egy ezredes leánya féltékenységi rohamában a vonat elé vetette magát, mert szeretője megkérte a fiához hozatott nevelőnő kezét. Anna alakját pedig egyenesen Puskin lányáról, Maria Alekszandrovna Hartungról mintázta meg. A mű, témáját tekintve, a nagy, de a társadalom szemében törvénytelen szerelem rajzát adja. A főhős, Anna Karenina otthagyja boldogtalan házasságát, és a teljes élet után vágyakozva, követi fiatal arisztokrata szerelmét, Vronszkijt. Az örök Szerb Antal az Anna Kareninát a szerelem és házasságtörés egyik legnagyobb regényének nevezte. Kiss Csaba színpadra írt változata ebből a hatalmas és befoghatatlan forgatagból hat ember – Anna legközvetlenebb családtagjai – és nyolc éves kisfia sorsát követi végig – azzal, a nem titkolt szándékkal, hogy a történet romantikáját, stílusának klasszikus szépségét megőrizve, Tolsztoj felkavaró modernségét is megmutassa.
Játék
One-woman show egy utolsó felvonásban William Luce művéből a GK Társulat és a Manna produkciójában.
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.