Sírnak a harangok

Egy régi legenda szerint, a szabolcsi kis falu, Uszka lakosai, mielőtt a labancok porig égették volna házaikat, elásták a falu két értékes harangját, hogy ne kerüljön az ellenség kezébe. A harangokat elrejtő kurucok már régen meghaltak, a rejtekhelyet azóta sem találják; de minden veszedelmekor – amelyből az évszázadok során bőven jutott az ott lakóknak – az emberek hallják, hogy a távolból sírnak az elásott harangok. Így volt ez 1848-ban is, és a trianoni döntés előtti éjszakán is, amikor tisztán hallatszott, hogy hangosan, zokogva siratják elveszett magyar fiainkat... A Magyar Nemzeti Táncegyüttes így emlékezik az első világháború szomorú évfordulójára, amely háborúban annyi fiatalember ontotta vérét, s annyi szenvedést hozott minden elkövetkező generációnak.

Koreográfia: Appelshoffer János

Koreográfia: Sánta Gergő

Koreográfia: Tókos Attila

Koreográfia: Vincze Zsuzsa

Koreográfia: Zsuráfszki Zoltán

 
Copyright © 2021 Minnetonka Lapkiadó Kft.