Rózsa Sándor története nem poros, régi tárgyként kerül kiállításra Cserna-Szabó regényében, hanem hús-vér magyar sorstörténetként.
Pontos képekkel, sűrű nyelvvel festi le mindazt a brutalitást, kegyetlenséget, amivel ezek a betyárok igazságot tettek, bosszút álltak, fegyelmet tartottak a pusztában. Megelevenedik a pandúrokkal folytatott, soha véget nem érő hajsza, , amelynek tétje egyik oldalról a terror leszámolása, míg hőseink részéről küzdelem a túlélésért. Hiszen ők nem a maguk döntéséből lettek betyárok, ha már így hozta az élet. És ha már adatott az út az alvilágba, hát menjenek a legmélyére. A szemünk előtt alakul át és részegedik meg saját, egyre növekvő hatalmától Rózsa Sándor, akit csak Gazdának lehet hívni. Ördögi easternre számítson a néző, kegyetlen, de igaz szavakra. A Sömmi patakvértől nem mentes, de igaz érzelmekben is dúskáló betyárregény, melyben nem csak a szegénylegényekről hullik le e a lepel, de magáról a történelemről is.
(4 kép)

Konkoly Gyula: 68 – 78.
Budapest, Műcsarnok, szeptember 18. - november 17.

Kondor Attila: Szabadságtapasztalat.
Budapest, Műcsarnok, szeptember 18. - november 17.

Dobokay Máté: Denzitás.
Budapest, acb Attachment, szeptember 20. - október 24.

Játék
A Bosszúállók-széria negyedik felvonása egy 22 filmből álló történetfolyam megismételhetetlen lezárása, egy monumentális utazás utolsó állomása.
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.