Vadászat

Budapest, Trafó
Mindenről lehet beszélni, sőt kell is beszélni, hisz hadd teljen az idő. Kivéve érzésekről, félelmekről, gyengeségekről – lényegében csak arról nem, ami számítana.
50 perc
Adott három férfi karakter. Talán haverok. Talán testvérek. Talán nincs túl sok közük egymáshoz. Alakváltó figurák. Nem sok közös van bennük, de igyekeznek erről nem tudomást venni, ha már egymásra lettek utalva a semmi közepén. Próbálnak közel kerülni egymáshoz, és mindeközben kellően biztonságos távolságot tartani a másiktól. Szociális lények, de makacsul önállóak, függetlenek és bizalmatlanok.
 
De mire vadásznak, ha csak ők hárman vannak jelen egy steril térben? Egymásra? Önmagukra? Egyáltalán, hol az erdő ott, ahol egy fűszál se nő, nemhogy fa? Számít-e végül, hogy kinél a fegyver, vagy, hogy kiből lesz zsákmány? A lényeg talán csak ennyi, az állítás maga, hogy három fiú elment vadászni.
 
A vadászat, mint az emberek közötti kapcsolat lehetséges módja kerül a középpontba. Az, ahogy biztonságos távolságból próbáljuk meg egymást elejteni, nem egyenrangú felekként, nem szemtől szemben, semmiképpen nem épségben, se nem közös egyetértésben. És ha valami biztos, hogy miközben mi feltétlen bizalmat várunk el a másik féltől, elkerüljük, hogy bármi lényegeset is megtudhassanak rólunk. És végül, ezt hívjuk – akarjuk hívni – emberi kapcsolatnak.
2018.03.13
|
Játék
Annipanni és hű barátja Boribon a vízparton keresnek menedéket a nagy melegben.
Copyright © 2018 Minnetonka Lapkiadó Kft.